Szaporodás
Mint minden állat, a csincsilla is ösztönből szaporodik. Ha testvérek, vagy szülők a kölykökkel vannak együtt, akkor is párosodni fognak. Így a legjobb, ha a csincsillánknak azonos nemű párt választunk, még jobb, ha azonos nemű testvéreket veszünk magunkhoz kedvencnek.
Amennyiben mindenképp külön nemű csincsillákat szeretnél együtt tartani, és a későbbiekben szaporulatot is szeretnél, akkor erre jó előre fel kell készülni, meg kell tervezni a lehetőségeket. Első sorban megfelelő helyről, megfelelő, tenyészthető minőségű, származási lappal rendelkező csincsillákat kell keresni. Átgondolni, és kitűzni egy irányvonalat, egy tenyésztési célt, amit el szeretnél érni, és ahhoz kell az állatokat színben, formában kiválasztani. Ha átgondolatlanul, kereskedésből viszel haza csincsillát, annak lehet rejtett, örökletes betegsége is, amit nem szerencsés tenyésztésbe vonni. Az ismeretlen felmenőkkel, származási lappal nem rendelkező csinik összepárosítása inkább szaporítás, aminek se célja, se haszna.
A csincsilla nem olyan szapora állat, mint a többi rágcsáló, egy évben 1-2 alkalommal születnek kölykök, általában 1-2 kölyök születik (a mamacsin 3-nál többet egyedül ritkán tud felnevelni, itt már szükséges a kicsik mellétáplálása tápszerrel). A szülőket 2 alom születése után ajánlatos külön venni, hogy a mamacsini pihenhessen, mert nem tesz jót neki a folyamatos igénybevétel. Ilyenkor a papát néhány hétre el kell különíteni, lehetőleg úgy, hogy lássák egymást, így majd ha eljött az ideje, könnyebben össze lehet őket újra tenni. A kölykök gondozásában a papa is nagyon sokat segít, tehát a kicsik miatt nem szükséges elvenni a mama mellől (kivétel, ha a mamának második ellése volt).
A csincsillák nemének megállapítása nem bonyolult. Az állatot egyik kezünkkel óvatosan a hasa alatt megfogjuk, a lábait is támasztjuk, a másik kezünkkel megemeljük a farka tövénél megfogva. Alulnézetből láthatjuk a végbélnyílást és egy szarucsapot. A szarucsap a nőstényeknél is megtalálható, ezért csalóka a dolog. De a nemek közötti különbséget a szarucsap és a végbélnyílás közötti távolság mutatja. A nőstényeknél nagyon közel van, szinte egymás tövében, míg a hímeknél 1-1,5 cm távolság van közötte. (ld. a képeket)
NŐSTÉNY
BAK
A csincsillák 3-4 hónapos korukra lesznek ivarérettek, de ekkor még nem tenyészérettek! A nőstényeket 8 hónapos kor előtt semmiképp nem szabad hímmel összetenni, mert ha túl korán szül, az a picik és a mama életébe is kerülhet. 8 hónapos korukra már látszik a csincsilla formája, illetve a súlyából is lehet arra következtetni, hogy a későbbiekben alkalmas-e az állat tenyésztésre. A felnőtt bakok súlya elég változó, 4-600 gramm körül megfelelő. A nőstények általában nagyobbak, 600-800 gramm körüli, néha még több is. 600 gramm alatti nőstény csincsillát semmiképp ne vegyünk tenyésztésbe.
A csincsilla vemhessége átlagosan 111 nap. A picik szőrösen, nyitott szemmel, igen fejletten jönnek világra. Elválasztani 10-12 hetes kor között kell őket. 10 hetes koruk előtt nem szabad, mert addig szükségük van az anyatejre, viszont a 12 hetes kisfiúk már igencsak ráugrálnak a mamára illetve a lány tesóra, és ekkor már a papa is érdeklődik a kislány kölykök felé, ezért mindenképp külön kell őket választani nemek szerint, hogy elkerüljük a beltenyésztést!
A nőstény csinik az ellést követő 24 órában már ivarzanak, így a bak ha mellette van, rögtön be is fedezheti. Ez elég gyakori is náluk, így mindenképpen nekünk kell odafigyelni, hogy ha nem akarunk következő almot, akkor a bakot még az ellés előtt elválasszuk!
A mamának 2 szülés után legalább 1 hónap pihenőt kell adni, ilyenkor a papát el kell választani tőle, majd utána ismét összeszoktatni őket. Ez sok türelmet, időt, és legalább 3-4 ketrecet igényel, hogy a kölykök is külön legyenek. Illetve megoldás lehet az is, hogy a nőstény kölykök a mamával, a hímek a papával maradnak, de amikor a picik ivarérettek lesznek, előfordulhatnak dominancia-harcok.
