Összeszoktatás
Az azonos nemű állatok az esetek 99%-ában életük végéig tökéletesen elvannak egymással. Problémák általában abból adódnak, ha például a régóta békességben élő bak páros szomszédságába nőstény kerül (nem kell, hogy egy szobában legyenek, a csincsilláknak elég jó a szaglása), ezért az ivarzáskor a bakok egymásnak ugranak. Néhány esetben ez kimerül egy kis kergetőzésben, de néha komoly, vérre menő harcok alakulnak ki. Ilyenkor az állatokat mindenképp válasszuk szét, figyeljük meg a viselkedésüket. Idővel megpróbálhatjuk újra összeszoktatni őket, leginkább egy semleges helyen, illetve a közös ketrecük is essen át egy alapos fertőtlenítésen és átrendezésen is. Ez fontos, hogy mindkét csini számára új legyen a hely, egyik se tekintse a sajátjának. Ilyenkor tegyünk be nekik több bújót, csövet, házat. Ha az ételen veszekednének, akkor két tálkába tegyük be nekik, hogy ne zavarják egymást evés közben sem.
A csincsillák esetében a nőstények a területvédők, így ha felnőtt állatokat szeretnénk összeszoktatni, akkor semmiképp sem a bakot tegyük a nőstény ketrecébe, mert az könnyen a bak életébe kerülhet. Két nőstény esetében még jobban oda kell figyelni, mert vérre menő, halálig tartó küzdelemre is képesek. Hosszú fogaikkal pedig komoly sérüléseket tudnak okozni egymásnak. Általánosságban a legegyszerűbb 2 kölyök csincsillát összeszoktatni az után, hogy a szülőktől el lettek választva. Felnőtt állatok könnyebben elfogadják általában a kölyköket, de amikor a kicsi ivarérett lesz, előfordulhatnak nézeteltérések. A legnehezebb dolgunk akkor van, ha egy hosszú évek óta magányosan élő állat mellé próbálunk másik magányos felnőttet szoktatni, de ez sem lehetetlen küldetés. Néha hosszú hónapok kellene hogy elfogadják egymást, de mindenképp megéri látni a végeredményt, amikor összebújva alszanak. Ők is beadják a derekukat, és rájönnek, hogy nem jó nekik egyedül :)
Az összeszoktatás lépéseit fontos betartani, mert ha az első találkozáskor összemarakodnak a csincsillák, akkor a későbbiekben már rögtön támadólag fognak fellépni egymással szemben. Az összeszoktatás folyamatának az ideje függ a csincsillák természetétől, korától, nemétől is. Néhány naptól néhány hónapig is elhúzódhat a folyamat, de felnőtt nőstények összeszoktatásakor van, hogy egyáltalán nem fogadják el egymást az állatok.
Ha új csincsilla kerül a családba, akkor néhány napra, de a legjobb 10-14 napra külön helyiségben őt elhelyezni. Ha bármilyen betegsége, gombás fertőzése van, az ennyi idő alatt kiderül. Fontos, hogy a vele való foglalkozás után alaposan mossunk kezet, nehogy a másik csincsillára átvigyünk valamilyen fertőzést. A költözés után enyhe hasmenés előfordulhat az utazással és az új környezettel járó stressz miatt, de ha 1-2 napon belül nem múlik, mindenképp mutassuk meg a csincsillát egy hozzáértő egzotikus állatorvosnak.
Ha letelt a karantén ideje, akkor a ketreceiket tegyük egymás mellé, úgy, hogy lássák és hallják egymást, de a rácsok semmiképp ne érjenek össze, mert egy harapással akár a lábujjaikat is elveszíthetik a csinik. Ha egymás mellé tettük a ketreceket, akkor már látjuk, hogyan reagálnak egymásra. Ha támadóan lépnek fel, akkor néhány napig maradjanak így, ne is próbáljunk tovább lépni.
Ha kíváncsian, érdeklődően viselkednek, akkor kicserélhetjük őket a ketrecekben, ezzel úgymond belekényszerítjük őket a másik csini életterébe, közvetlen maguk körül érezhetik annak szagát. Ilyenkor sok csini idegesen rohangál fel-alá. Ha ezt tapasztaljuk, akkor maradjon a ketrecben való cserélgetés néhány napig, ugyanazt a fürdő homokot adjuk nekik oda. Jó esetben pár nap, esetleg pár hét alatt megnyugszanak az állatok.
Amikor már megnyugodtak a kedélyek, netán már a rács két oldalán összebújva alszanak, akkor az már jó jelnek számít, megpróbálhatjuk őket egy semleges helyen bemutatni egymásnak. Semmiképp ne hagyjuk őket felügyelet nélkül, hogy probléma esetén közbe tudjunk avatkozni. Kisebb kergetőzések előfordulhatnak, de szőrtépés, harapás esetén lépjünk vissza egy lépést a szoktatás folyamatában, és cserélgessük őket egymás ketrecében. Pár nap után újra megpróbálhatjuk a semleges helyen való futtatást.
Ha a közös futtatás jól sikerült, akkor megpróbálhatjuk egy teljesen kifertőtlenített, szagtalanított, és átrendezett ketrecben összeengedni őket. Ez azért fontos, hogy az új, közös helyet egyikük se érezze a sajátjának, amit meg kell védeni, legyen idegen mindkettőjüknek. Ha a közös helyen nincs probléma, akkor felügyelettel maradhatnak együtt. Ha el kell mennünk otthonról, akkor a biztonság kedvéért az első néhány napban még válasszuk őket külön arra az időre, amég nem tudunk mellettük lenni folyamatosan.
